Arra keltem, hogy fúrnak-faragnak alattunk....nem mintha ez akkora újság lenne, hiszen mindig csinálnak valamit a szomszédok. Ha éppen nem takarítanak, akkor polcot fúrnak, vagy bútort huzigálnak, vagy hajnalban nyitott ablaknál hallgatnak török muzsikát és énekelnek hozzá :D Na most ez tegnap hajnalban nem volt olyan vicces, amikor már szerettem volna aludni. Kb hajnali 2 óra lehetett, hogy haza értem a városközpontból. Egy kedves török ismerősömmel indultunk be a városba, hogy beüljünk valahová, beszélgessünk egy jót. Egyik barátja még útközben felhívta, hogy lesz egy szülinapi buli és hogy nézzünk el. Nem utasítottam el az ötletet, mert másnap úgy sem volt/nincs semmi dolgom, alhatok, pihenhetek ameddig csak akarok. Arról nem is beszélve, hogy török buliban még nem jártam :)
Ahogy odaértünk a bárba, már kb.11 óra lehetett. A hely maga nem volt nagy, nem is voltak sokan, pont elegendően. A zene maxon, a dizájn is a helyén volt, ehhez már csak egy vodkanarancs hiányzott....de ezt hamarosan be is pótoltuk :) Összességében nagyon jól éreztem magam. Voltak nemzetközi ismert számok, de persze a török dallamok sem maradhattak el. Az egyiknél fel is kaptam a fejem, hogy héééééééé ez Tarkan :D :D :D Sokáig nem maradtunk, azt hiszem olyan 1 óra előtt lehetett valamivel, amikor eljöttünk a helyről. Ennyi elsőre elég is volt, meg nem is készültem úgy, mint aki bulizni megy, meg belecsöppeni egy totál új társaságba is fura volt, de aztán megszoktam :)   Igazából ebben leginkább a törökök hozzáállása segít. Annyira segítőkészek, aranyosak, közvetlenek. A magyarokra szokták azt mondani, hogy milyen vendégszerető nép....hát a törökök előttünk járnak ebben :) Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a magyarok nem azok, csak talán a törökök jobban szeretik a külföldieket. Nem tudom...nekem ez a tapasztalatom. Németországról meg ne is beszéljük. Ég és föld :) Így, hogy ott is eltöltöttem pár hónapot, látom a különbséget már most a kettő között. A németek nem szeretik igazán a külföldieket, ennek ellenére aranyosak, meg kedvesek, próbálnak persze segíteni is, de bennük mindig ott marad az a bizonyos távolság. Hát igen...nép és nép között van különbség :)

Azt nem említettem, hogy tegnap(szerdán) elmentünk Marie-val a zöldségpiacra, ami itt van tőlünk egy utcányira. Minden szerdán kipakolnak és gyönyörű zöldséget, gyümölcsöt lehet venni. Az árus, akitől vettük a dolgokat megajándékozott minket még plusz pár répával meg citromokkal :) Biztos értékelte, hogy az ő portékájából vásárolunk :D Mindenesetre mi megint csak jól jártunk ezzel :)


Ma, csütörtök van. Néha-néha esik kicsit az eső, de nem bánom. Ez az első olyan nap, amikor esik, mióta itt vagyok...eddig mindig kánikula volt, 40 fok, sehol egy felhő. Ez a mai időjárás jól esik, már kellett. Azért ennek ellenére még mindig úgy érzem, mintha nyaralnék....se suli, se meló, élem a kis életem.... :) Azt sem tudom, mikor fogok elkezdeni iskolába járni, mert még a papírjaim, amit elküldtem az otthoni egyetemre, hogy írják alá, még nem érkeztek vissza, szóval így stagnálok :) De most így tökéletes...(azért kicsit kíváncsi vagyok milyenek lesznek az órák ) :P

Azt beszéltünk a csajokkal, hogy hétvégén lehet elnézünk Isztambulba. Szombat reggel indulnánk, elfoglalnánk a kis hostelünket, mert az olcsó, egy éjszkára nekünk pedig tökéletes, aztán felfedeznénk a várost :) Ott töltünk egy éjszakát, aztán vasárnap visszajönnénk. Remélem hétvégén azért napos idő lesz... most kivételesen :D

Ja igen....a hanganyag.... megpróbálom feltenni ;)